~*~ M�snap ~*~







Kagome nem aludt nyugodtan, �s az �breszt�s sem volt kedv�re val�. Egy v�d�rnyi j�ghideg vizet z�d�tottak r�, majd oldal�t megb�kte egy csizma orra.



- Talpra, te l�ny!



Ahogy a v�z jeges �rint�s�t �rezte b�r�n, Kagome felsikoltott. Gyorsan talpra ugrott...kez�t l�ktet� fej�re szor�tva. �szrevette, hogy l�ncra volt verve, �s m�g a nap sem kelt fel. F�lig kinyitott, a kialvatlans�g miatt v�reres szemeivel fogvatart�j�ra n�zett.



- Jaj ne... Megint te vagy az.



- Talpra, Kagome!



Meg�t�dve n�zett a kal�zra.



- Honnan tu...?



- Ezt a nevet kiab�lt�k a sz�leid, amikor elhoztalak - v�laszolt hidegen. Kagome piszkos arc�ra ism�t ki�lt az ut�lat. A kapit�ny el�tte t�rdelt. L�tta, hogy a l�ny legsz�vesebben els�rn� mag�t, de b�szkes�ge miatt ezt nem engedhette meg mag�nak.



- F�lsz t�lem? - k�rdezte g�nyosan.



Kagome felkapta tekintet�t �s fenyeget�en a kal�zra n�zett. Ez a pillant�s kis h�j�n megr�m�tette a f�rfit. M�g soha egy n� sem mert �gy r�n�zni.



- Mi�rt kellene megijednem t�led?



- Nyilv�nval�an nem tudod, ki vagyok.



- Te vagy az Ez�st Hanyou.



A kapit�ny magabiztosan elmosolyodott.



- Ez minden, amit tudsz r�lam, igaz?



- Nos, azt mondt�k, hogy te vagy a valaha �l legettenetesebb �s legrosszabb term�szet� kal�z. De �n csak egy gy�v�t l�tok.



Hatalmas pofon csattant Kagome jobb arc�n.



- Te...! Hogy mersz velem �gy besz�lni! Pr�b�ra teszed a t�relmemet, amib�l am�gy sem sok adatott meg!



- M�gis mit fogsz tenni? Nem �lhetsz meg, mert akkor ugrott az ostoba alkudnak! - Kagome pr�b�lt nem odafigyelni a sz�r�, l�ktet� f�jdalomra az arc�n.



A kapit�ny megragadta az �ll�t, �gy m�r moccanni sem tudott. A f�rfi elmosolyodott, �s kivillantotta �les szemfogait.



- Most hozz�m tartozol. Am�g n�lam vagy, az eny�m vagy! Teh�t m�g egy ideig az �n vend�gszeretetemet �lvezheted! A szolg�m vagy, a rabszolg�m, a csel�dem, �s esetleg a n�m is. Vagy nem �gy van? - mondta ism�t azzal a k�rm�nfont mosollyal.



Kagome nem tudta tov�bb t�rt�ztetni mag�t, �s a kal�z arc�ba k�p�tt. A f�rfi let�r�lte, majd a l�ny haj�ba kente, ezzel al�zva meg �t. Ezut�n a l�ny kobalt�rnyalat� m�lybarna szemeibe n�zett.



- Figyelj ide, te l�ny. Nem tudod, ki vagyok. Nem tudod, mi vagyok. Er�sebb vagyok, mint a vil�g sz�z leger�sebb f�rfije egy�ttesen. Gondolkodj el ezen! - ekkor eltasz�totta mag�t�l a l�nyt.



- Lek�ld�m az egyik emberem, hogy hozzon fel a fed�lzetre. Azt fogod tenni, amit �n mondok. Tudom, hogy mennyire fontos nekem az az alku, de ha egy id� ut�n t�ls�gosan elviselhetetlen� v�lsz, meg fogom t�rni. M�g tal�lkozunk, szolga!



Ezut�n fel�llt, �s komoly, �rz�ketlen arccal n�zett a l�nyra, arra sz�m�tva, hogy kap valamilyen v�laszt. Kagome ism�t r�vetette ijeszt�en fenyeget� tekintet�t, majd s�rt�d�tten elford�totta a fej�t.







*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~**~*~*~*~*~*







Kagome kis id� m�lva egy csapatnyi kal�z el�tt tal�lta mag�t. Az egyik�k, akit a t�bbiek csak Charlie-nak h�vtak, egy felmos�rongyot nyomott a kez�be.



- Mosd fel a fed�lzetet!



Kagome a f�ldre haj�totta a undor�t� rongydarabot, de a f�rfi ism�t pr�b�lkozott. A l�ny csak �llt egyenesen, �s feltartotta az orr�t. :) A kapit�ny a korm�nyker�k el�tt fel�ll�tott hatalmas sz�k�ben heny�lt. K�ny�k�t a karf�n pihentette �s kez�vel f�lig eltakarta arc�t. A matr�za m�g n�h�ny sz�nalmas pr�b�lkoz�sa ut�n elki�ltotta mag�t.



- VEDD M�R EL AZT A V�RES FELMOS�RONGYOT!



Kagome megd�bbent, majd vill�mgyorsan megfordult. Amikor szemben�zett a kal�zzal d�bbenete elt�nt, helyette g�nyos arckifejez�st �lt�tt.



- Ne besz�lj ilyen hangon egy h�lggyel!



A kapit�ny h�sz l�bnyit ugrott a leveg�ben, majd pontosan el�tte �rt f�ldet. A l�ny arc�ba n�zett, majd v�llat vont.



- H�lgy? �n egy h�lgyet sem l�tok errefel�! - majd ism�t szemben�zett vele. - Csak egy lusta l�nyt l�tok, aki nem tudja, mibe keveredett! Most vagy f�lveszed azt a felmos�rongyot, vagy...



Ekkor sikolt�s hallatszott, majd a fed�lzeten hirtelen megjelent Sango, akin csak az als�nem�i voltak. A l�ny azon pr�b�lkozott, hogy min�l t�bbet takarjon mag�b�l, majd Kagome m�g� b�jt.



- Hagyj b�k�n, te perverz! - s�rta.



- Sango-chan! - ki�lttt fel meglepetten Kagome. A kapit�ny is tan�cstalannak t�nt.



- Ismered �t?



- � a k�s�r�m �s a legjobb bar�tn�m!



V�g�l Miroku is felt�nt a sz�nen, aki el�gg� megviseltnek t�nt, �s t�bb horzsol�s is d�sz�tette. A leg�nys�g tagjai a kis jelenet l�tt�n f�ttykoncertbe, r�h�g�sbe �s ord�toz�sba kezdtek. Ahogy Miroku megindult Sango fel�, Kagome v�delmez�n bar�tn�je el� �llt.



- Ha nem hagyod b�k�n, fizetni fogsz, ezt garant�lom!



- �, de hisz �pp most j�nne a dolog m�k�s r�sze! - nevetett Miroku.



Kagome t�zes tekintettel figyelte, ahogy a kal�z �t megker�lve pr�b�l hozz�f�rni Sangohoz. Nem akarta megv�rni, am�g Miroku el�ri bar�tn�j�t, �gy megragadta a felmos�rongyot �s nyel�vel nagyott s�jtott a f�rfire. A bot a kal�z s�pcsontj�t �rte, �s az �t�s erej�t�l kett�t�rt (m�rmint a bot). Miroku a f�ldre rogyott, �s ny�sz�r�gve szorongatta sebes�lt l�b�t. A leg�nys�g nagyon j�l sz�rakozott ezen, ak�rcsak a kapit�ny, akinek viszont most a harag �s f�lelem jelei is megjelentek az arc�n.



- Ne �rj hozz� m�gegyszer! Hogy mered levetk�ztetni �t az �....



De Kagom�ba belefagyott a sz�, amint �szrevette a gonosz vigyort az imm�r el�tte �ll� kapit�ny arc�n. N�m�n meredt a kal�zra, de �nk�ntelen�l is felsikoltott, amint a f�rfi karmainak n�h�ny suhint�s�val sz�thasogatta a l�ny ruh�j�t. �gy most m�r � is als�nem�ben �llt a fed�lzeten. T�l d�bbent �s zavart volt ahhoz, hogy b�rmit is tegyen. A kapit�ny h�tral�pett, karjait �sszef�zte �s el�gedetten tekintett "m�v�re". Kagome arc�n ijeszt� kifejez�s jelent meg. �sszeszor�totta fogait �s �kleit is. M�r �pp megindult volna a kapit�ny fel�, de Sango visszatartotta �t.



- Ne csin�ld ezt, Kagome! Csak m�g t�bb bajba keversz minket! K�rlek!



- Hallgatnod k�ne a kis bar�tn�dre, szolga!



Kagome pr�b�lt kiszabadulni bar�tja szor�t�s�b�l �s a kal�zra f�rmedt.



- Ne h�vj t�bbet �gy! Van nevem is! Kagome! Ka-Go-Me! �n...



A kapit�ny erre felkapott egy hordott �s letette n�h�ny l�p�ssel Kagome el�tt. Majd olyan k�nnyed�n haj�totta fel a leveg�be, mintha a neh�z t�rgynak semmi s�lya nem lenne. Mikor a hord� zuhanni kezdett, a kal�z ism�t kimeresztette karmait �s szab�lyosan felszeletelte - a vastag f�mgy�r�kkel egy�tt. Kagome �s Sango most m�r ijedten �lelt�k egym�st.



- Ha tov�bbra is �gy k�s�rted a szerencs�det, SZOLGA, legk�zelebb te is a hord�ban leszel!



Ezut�n a m�g mindig r�m�lt Kagome m�g� s�t�lt, �s kiengedte a l�ny konty�t. Kagome hossz�, fekete haj�nak fonata laz�n elomlott a h�t�n �s eg�szen a t�rd�ig �rt.



- Azt hiszem, itt az id� egy kis hajv�g�sra - sz�lt ny�jasan a kal�z. Kagome r�nt�st �rzett, majd kisebb �t�s �rte a lapock�j�t. Hirtelen a feje valahogy k�nnyebb lett... Len�zett, �s r�m�lten vette �szre, hogy haj�b�l mintegy n�gyl�bnyi darab a f�ld�n k�t�tt ki. K�nnyek gy�ltek a szem�be, majd a kapit�nyra ord�tott.



- Hat�ves korom �ta n�vesztettem a hajamat!



A kal�z lehajolt a hajk�teg�rt, majd Kagome orra el� nyomta.



- Legy�l �vatos, k�l�nben a marad�kot is lev�gom! �s akkor tal�n elhib�zom �s a nyakadat tal�lom el! - a f�rfi m�r nagyon d�h�s volt.



- �s most, mivel elt�rted a felmos� nyel�t, a saj�t kezetekkel kell felsik�lnotok a fed�lzetet. Shippou?!



A ki�lt�sra egy kis r�kad�mon fi� t�nt fel, majd mikor a kapit�ny el� �rt, vigy�zzba �llt.



- Igen, uram?



- Ma szabadnapot kapsz! �s nem akarlak azon kapni, hogy b�rmelyik�knek is seg�tesz! Meg�rtetted?



Shippou sajn�lkozva n�zett Kagom�ra �s Sangora, majd v�laszolt:



- Igen, uram!



- Ti pedig - fordult a l�nyokhoz. - Fogj�tok azokat a v�dr�ket �s a fed�lzet minden egyes h�velykj�t felsik�lj�tok, a korl�tokkal egy�tt. Napnyugta el�tt k�sz legyen!



- De ez lehetetlen! - ki�ltott Sango.



- Nos, - kezdte a kapit�ny magabiztos hangon - akkor lehets�gess� kell tenn�nk; jobb ha m�r most nekil�ttok!



Kagome �s Sango is felkapott egy-egy v�dr�t, illetve kef�t. Mindketten ugyanahhoz az oldalhoz indultak, de a kapit�ny el�j�k �llt.



- Nem! Te h�tul kezdesz, szolga. A bar�tn�d pedig a haj� elej�ben. Ott kisebb a fed�lzeti r�sz, �s � legal�bb megtanulta, hogy ne ellenkezzen velem.



Kagome r�mordult, de az�rt elindult a h�ts� fed�lzet ir�ny�ba. A kapit�ny ism�t el�llta az �tj�t.



- Morogni szeretn�l? El�g rettenetesen megy! - most � mordult r� Kagom�ra. A hang �gy hangzott, mintha egy kuty�t�l sz�rmazott volna. Kagome zavarodottan n�zett a kal�zra, majd felt�nt neki, hogy a f�rfinek nincsenek f�lei.



- Hol vannak a f�leid?



A leg�nys�g d�bbent suttog�sba kezdett a k�rd�s elhangz�sa ut�n. De ezut�n Kagome a legrosszabbat tette, amit lehetett. L�bujjhegyre �llt, �s levette a kapit�ny kalapj�t.



- �... kutyaf�leid vannak?



Kagom�nak esz�be jutott, hogy ezt tal�n m�gsem kellett volna megtennie. Ahogy a t�meg moraja er�s�d�tt, �gy lett � is egyre idegesebb.



- Ostoba n�szem�ly! Ez rossz l�p�s volt! - ki�ltott valaki a leg�nys�gb�l.



Kagome idegesen elmosolyodott, �s kiss� r�m�lten sz�l�totta meg a kapit�nyt.



- Szerintem nem k�ne rejtegetned �ket! Nagyon cukik!



A leg�nys�g tagjaib�l kirobbant a nevet�s, de a kapit�ny csak feltette kalapj�t �s ism�t felmordult.



- Azt mondtad, hogy... cuki vagyok?



Letasz�totta a l�nyt.



- Szerinted a h�t tenger legvadabb kal�za... cuki?!



- Jaj, dehogy! - suttogta Kagome.



A kal�z megragadta a l�nyt, majd ruhaderek�n�l fogva a haj� sz�l�hez cipelte. Kagome k�ts�gbeesve sikoltozott, amint a f�rfi kil�gatta �t a nagy semmibe. Alatta vad t�ncot j�rtak a hatalmas hull�mok. Hallotta, ahogy Sango a nev�t ki�ltja.

- Szerinted most cuki vagyok? - vigyorgott.



Kagome gyorsan megr�zta a fej�t.



- Ha m�g egyszer el�fordul, hogy cukinak nevezel, le foglak ejteni! - majd megfordult �s a fed�lzetre haj�totta a l�nyt. Kagome felny�g�tt f�jdalm�ban.



- Most m�r fogd azt a v�dr�t, �s kezdj el dolgozni!



Kagome �ssze-�sszerezzent f�jdalm�ban, ahogy a v�dr��rt �s a kef��rt indult. Nem akarta kimutatni a gyenges�g�t azzal, hogy s�rni l�tj�k. Tudta, hogy b�tornak kell lennie.







*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~**~*~*~*~*~*











Kagome olyan er�sen sik�lta a korl�tot, ahogy csak b�rta, de a r�tapadt irdatlan mennyis�g� koszr�teg hihetetlen volt. Ekkor az a kal�z bicegett oda hozz�, aki azel�tt Sangot kergette. A l�ny v�dekez� �ll�sba helyezkedett.



- Ne agg�dj! B�k�s sz�nd�kkal j�ttem! – mondta, majd felemelte a kezeit.



Kagome tekintet�vel v�gigk�s�rte, ahogy a kal�z megpr�b�lt a korl�tnak d�lni.



- Jaj ne! Ne arra az oldalra! �pp most takar�tottam le!



- �, bocs�nat! – esedezett a f�rfi, majd �tment a m�sik oldalra �s besz�lget�st kezdem�nyezett. – Honnan sz�rmazol? Azt l�tom, hogy nem Eur�p�b�l.



- Jap�nban sz�lettem �s nyolc �ves koromig �ltem ott. A sz�leim eg�sz �let�ket ott t�lt�tt�k. De te sem vagy egy tipikus eur�pai.



- Nem, �n is Jap�nb�l j�ttem – mosolygott Miroku. – Csak�gy, mint Shippou �s a kapit�ny.



- A kapit�ny? Nem t�nik jap�nnak! A szemei olyan nagyok, mint egy eur�painak!



- Gondolom, ez a benne lakoz� kutyad�monnak k�sz�nhet�. � egy ha…



- Hanyou. Tudom. Ha a nev�b�l indulunk ki, ez el�g nyilv�nval�: az Ez�st Hanyou. Mi a val�di neve?



- Senki sem tudja. Sosem �ruln� el. El�g d�h�ss� v�lik, amikor err�l k�rdezik.



Kagome csal�dottan n�zett a kal�zra.



- Mi�rt olyan kegyetlen?



Miroku felkacagott. Kagome d�h�sen k�rd�re vonta:



- M�gis mi ilyen vicces?



- Nos, el�sz�r is, mert szembesz�llt�l vele! M�sodszor, mert �gy tekint mag�ra, mint egy kir�lyra. Ugye nem sz�vesen sz�lln�l szembe egy kir�llyal?



- Gondolom, nem – v�laszolt a lassan lenyugv� napot figyelve.



- Am�g nem vitatkozol vele, jobban fog kezelni t�ged. Nem tekinted olyan rossznak, ha egyszer m�r megismerted a j� tulajdons�gait is.



- De ki�llok az igazam�rt. Nem leszek a kuty�ja, akinek akkor parancsolja, hogy „�l!” vagy „Pitizz!”, amikor neki tetszik!



- Mi�rt vagy ilyen makacs? Csak nem az�rt, mert egy gazdag, elk�nyeztetett k�ly�k vagy?



- Nem vagyok elk�nyeztetett! – d�h�ng�tt Kagome. – Len�zem az ilyet. Tal�n az�rt, mert mi�ta Angli�ba k�lt�zt�nk, mindenki csak g�nyol�dik velem. A szemeim miatt; amiatt, ahogy �llok, vagy besz�lek. Abban hiszek, hogy ki kell �llnom magam�rt. Az�rt, aki vagyok. Nem �rdekel, ha er�szakoskodnak velem. Hozz�szoktam a neh�z munk�hoz. Sango a legjobb bar�tom – voltak�ppen az egyetlen bar�tom. Azt, hiszik, hogy a szolg�m, de sose akartam egyet sem. Minden munk�j�ban seg�tettem.



Halkan kuncogott, amikor folytatta a magyar�zkod�st.



- A sz�leim rettent� d�h�sek lettek r�m, de ut�na r�j�ttek, hogy akkor vagyok boldog, ha bar�tk�nt tekinthetek r�.



Miroku csod�lattal n�zett r�.



- �gy besz�lsz, mint egy igazi bar�t. De ne er�ltesd t�l magad.



Kagome �sszevont szem�ld�kkel meredt a fi�ra.



- Mi is volt az a reggeli kis jelenet?



- Tudod, a bar�tn�d nagyon ellen�llhatatlan – nevetett idegesen Miroku.



Kagome egy percre abbahagyta a s�rol�st �s cs�p�re tette a kez�t.



- Hagy tal�ljam ki: � a TE rabod?



Miroku r�m�ltnek t�nt. M�r megtanulta, hogy ne m�rges�tse fel a l�nyt.



- �hm… igen, de gondolj csak arra, hogy � a legjobb bar�tod, �s hogy micsoda �ld�s, hogy magammal hoztam �s…



- Miroku, ha kezet emelsz r�…!



- Rendben, rendben! Egy ujjal sem ny�lok hozz�! (lagal�bbis megpr�b�lok...)



Miroku elgondolkodva n�zte, ahogy a l�ny haja arc�ba hullott, amint �jra munk�hoz l�tott, majd imm�r f�lelem n�lk�l k�rdezte:



- Kagome-sama?



- Mi az?



- Lenn�l a gyermekeim anyja? – ragadta meg a l�ny kez�t.



M�g a kapit�ny is meghallotta azt a pofont, amit tenger�sze kapott.



- Az az ostoba perverz! – morogta mag�ban.



A kapit�ny elhagyta sz�ll�s�t, majd elindult hogy megkeresse t�rs�t. Mikor a tatba �rt, Kagom�t kem�ny munk�ban tal�lta, Mirokut pedig a f�ld�n, arc�n v�r�s teny�rlenyomattal.



- "M�r v�rtam, hogy mikor k�rdezi meg" - gondolta mosolyogva.



Legal�bb Kagome most b�k�snek t�nt, annak ellen�re, hogy m�g mindig als�nem�ben volt. A kal�z halkan felmordult, mert furcsa, bizserget� �rz�s j�rta �t test�t, amint a dolgoz� l�nyt n�zte, akinek haj�ba bele-belekapott a k�nnyed esti sz�l a lemen� nap f�ny�ben.



- Szolga! Gyorsabban k�ne dolgoznod! Az id�d majdnem lej�rt!



Valahogy megk�nnyebb�l�st �rzett, hogy a l�ny most nem n�zett r� fagyos tekintet�vel. Mag�ban m�rgel�dve visszavonult a sz�ll�s�ra. Miut�n a kapit�ny m�r nem l�thatta, Kagome nyelvet �lt�tt az ir�ny�ba, majd tov�bb dolgozott.







~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~**~*~*~*~*~*







Mikor a kapit�ny legk�zelebb a fed�lzetre l�pett, hogy ellen�rizze a kir�tt munk�t, Sangot �s bar�tn�j�t leroskadva �s f�l�lomban tal�lta. Finoman megr�gdosta Kagomeoldal�t.



- Talpra, szolga! - ki�ltotta.



A l�ny ny�gve felt�p�szkodott. Szemei nehezek �s t�sk�sok voltak, kezei ki�ztak �s n�hol z�z�d�s l�tszott rajtuk. Miroku felseg�tette Sangot, aki most t�l f�radt volt, hogy ellenkezzen. Kagome laposan r�pillantott, �gy figyelmeztetve �t kor�bbi intelm�re, de Miroku csak mosolygott v�laszul. A kapit�ny ekkor sokadszor ragadta meg Kagome �ll�t, arra k�nyszer�tve �t, hogy r�n�zzen.



- N�zz r�m, ha veled besz�lek! Itt a szemle ideje.



Kagome fels�hajtott, �s majdnem �sszerogyott a kimer�lts�gt�l. De a kapit�ny ekkor megragadta ruh�ja V-nyak�t, a l�ny pedig r�csapott a kez�re.

- L�tom, ez m�r felkeltette a figyelmedet - vigyorgott.



A kal�z ekkor a l�ny ruh�j�nak h�tulj�t fogta meg, �s maga el�tt tolta "�ldozat�t" a l�pcs�n. Kagome m�g nem volt teljesen mag�n�l. K�zel egy�r�s szemle ut�n a kapit�ny v�gre elmosolyodott.



- �gy l�tszik nem tudod, hogy kell rendesen takar�tani! De ne agg�dj, nem kell reggel csak ez�rt kor�n kelned.



Kagome megd�bbent.



- Mire c�lzol ezzel?



A kal�z �ll�t d�rzs�lgetve tet�t�l talpig v�gigm�rte �t. Kagome hatalmas gomb�cot �rzett a tork�ban.



- Az volt a tervem, hogy velem aludj ma �jjel, de jelenleg t�l koszos �s b�d�s vagy.



Kagome leveg� ut�n kapkodva h�tr�lni kezdett, de a f�rfi elkapta �t.



- Nem mondtam, hogy elmehetsz!



- Sosem fekszem le veled! - remegett Kagome. - �n tisztess�ges kereszt�ny n� vagyok, azon k�v�l pedig t�l fiatal!



- Val�ban? H�ny �ves vagy?



- 15!



A f�ri elmosolyodott. Kagome nem tudott szabadulni a kapit�ny szor�t�s�b�l, akinek karmai a h�s�ba m�lyedtek.



- Egy�ltal�n nem vagy t�l fiatal! - sz�lt a kal�z. - �ppen megfelelsz sz�momra!



- Te perverz sz�rnyeteg!



- Nem, Miroku a perverz, �n egy...



- K�rlek, ne mondj semmit!



- K�rlek? Csak nem egy k�r�st hallottam? - vigyorgott a kal�z.



Kagome nem tudta, mit v�laszoljon.



- Azt gondoltam, hogy ma este tal�n aludhatn�l a haj�fen�kben - folytatta a kapit�ny -, de j� lesz neked a tegnapi helyed is.



- Nem az a haj�fen�k?



- Nem, az �n haj�mon a haj�fen�k szurokfekete. Semmi vil�gos r�sz, semmi halv�ny f�nysug�r.



Felr�ntotta a l�nyt, a haj� belsej�be vonszolta �s ott ledobta.



- Most pedig aludj! Holnap m�g t�bb munka v�r r�d!



Azzal el�gedetten els�t�lt. Kagome �sszekuporodott, hogy legal�bb �gy v�dekezzen a hideg ellen, �s lassan �lomba s�rta mag�t.