22. fejezet – La Isla de Quatro Almas – Az �t

- F�ld! F�ld! – hallatszott Samuel ki�lt�sa.
A felkel� nap halv�ny f�ny�vel k�r�l�lelte a titokzatos szigetet. InuYasha f�radtan l�pett ki kabinj�b�l, ez�st hajtincsei borzoltan �ltek fej�n. Kagome mag�ra kapott n�mi ruh�t �s a k�nt�s�t, majd csatlakozott f�rj�hez, aki imm�r a haj� oldal�n�l �llt. A l�ny megborzongott a h�v�s sz�l simogat�s�t�l. InuYasha szorosan mag�hoz vonta szerelm�t, hogy felmeleg�tse Kagome ernyedt tagjait.
- Miut�n elhagytuk ezt a szigetet, az �let�nk gy�keresen megv�ltozik majd… - suttogta a hanyou. Kagome tork�ban �rezte a m�r ismert gomb�cot e szavak hallat�n. Ekkor megl�tta azt a hatalmas hegycs�csot, ami a t�rk�pen is szerepelt. Magas volt �s meredek. Maga a sziget is �nmag�ban el�g nagynak t�nt. Kagome m�g jobban simult InuYash�hoz. �rezte, hogy a f�lelem �tj�rja a test�t.
- Minden rendben lesz, szerelmem. Meg�g�rem – a kapit�ny szavai n�mik�pp megnyugtatt�k a l�nyt. – Meg�g�rem, hogy megv�delek.
Eredetileg InuYasha a haj�n akarta hagyni a l�nyokat, de tudta, hogy Kagome ebbe �gysem egyezne bele. V�gign�zett a partvonalon. Se egy v�ros, se egy kik�t�... A sziget elhagyatottnak �s lakatlannak l�tszott.
- B�zom benned… - Kagome fej�t a hanyou v�ll�ra hajtotta. InuYasha megremegett, karjait m�g jobban a l�ny k�r� fonta.
- Gyer�nk, ti ketten! – korholta �ket Miroku. – Szeretn�m m�g az est lesz�llta el�tt magam m�g�tt tudni ezt a helyet.
- H�! – mordult fel InuYasha. – �gy besz�lsz, mint egy kapit�ny, pedig tudtommal �n vagyok az egyetlen ezen a haj�n!
Miroku sz� n�lk�l megragadott egy zs�kot, �s az egyik cs�nakba helyezte. InuYasha fagyosan meredt az els� tiszt ir�ny�ba.
- Gyere m�r, hisz igaza van – engesztelte Kagome. Megfogta f�rje kez�t �s elindult visszafel� a kabinba.
InuYasha n�h�nyat l�pett a l�ny mellett, de �gy d�nt�tt, ink�bb kint marad ellen�rizni az embereit. T�z perc ut�n a leg�nys�g tagjai t�tott sz�jjal b�multak az ism�t a fed�lzetre l�p� Kagom�ra.
- Arra gondoltam, hogy tal�n nem k�ne �sszekoszolnom azokat a dr�ga ruh�kat, nem? – menteget�z�tt mosolyogva a l�ny. Fekete nadr�got �s hozz� val� �vet viselt, fels� ruh�zat�t egy b�, feh�r ing alkotta, haj�t felt�zte.
- Azok az… �n… az �n ruh�im? – InuYasha leesett �llal b�multa csinos feles�g�t, aki jelenleg ink�bb hasonl�tott egy kal�zra, mint egy h�lgyre. Kagome kacsintva s�t�lt el f�rje mellett, majd a cs�nakhoz ment. A hanyou kis h�j�n t�rdre rogyott.
- Na mi van, te h�s szerelmes?… Szents�ges…! – Miroku elk�pedve n�zte a felbukkan� Sangot, aki viszont az � ruh�it viselte. A l�ny pimaszul elmosolyodott, �s csatlakozott Kagom�hoz.
- Szerintem most m�r nyugodtan becsukhatj�tok a sz�tokat – n�zett v�gig Kagome a m�g mindig dermedten �ll� leg�nys�g tagjain. A matr�zok elv�r�s�dve l�ttak ism�t munk�hoz. Miroku ravasz mosollyal k�zeledett Sango fel�. Kez�t egyre lejjebb eresztette, nagyj�b�l fen�kmagass�gba…
- Sango, olyan vonz� v…
- Ne is gondolj r�, perverz! – �t�tte el az els� tiszt kez�t Sango.
- Olyan aranyos az akcentusod!
- De h�t neked is van!
- Igen, de… nem ilyen er�s… �s aranyos… - Miroku ism�t a l�ny fel� ny�lt volna, de Sango el�re l�tta a mozdulatot, �s arr�bb l�pett.
- Miroku…
Az els� tiszt zavartan megk�sz�r�lte a tork�t �s folytatta a k�sz�l�d�st. Kagome �s Sango fejcs�v�lva n�ztek �ssze. Ek�zben Shippou boldogan ugrott a cs�nakba.
- Mit k�pzelsz, m�gis mit csin�lsz? – k�rdezte Paul a kis d�mont.
- De Kagome �s a kapit�ny azt mondt�k, j�hetek!
- Igaza van – mondta kelletlen�l InuYasha, mik�zben egy �jabb zs�kot dobott a l�lekveszt�re. – M�g hasznunkra lehet a felder�t�sekn�l, �s hogyha sz�k helyekre k�ne bem�szni… - �rd�gien elvigyorodott – Na meg a jagu�roknak is kell valami nassolnival�, ha bej�nnek a t�borba.
- Kagome! – ny�sz�rg�tt a kis r�kaszellem. Szemeibe k�nnyek gy�ltek �s r�m�lten meredt a kapit�nyra. InuYasha orr�t megcsapta Kagome illata. A l�ny el�g d�h�snek t�nt. A hanyou lassan megfordult, �s „Ugyan mi rosszat mondtam?” pillant�ssal meredt Kagom�ra. A k�vetkez� m�sodpercben arc�ra r�m�lt kifejez�s �lt ki, mikor feles�ge d�h�sen r�ripakodott. Sango �s Miroku t�gra ny�lt szemekkel ink�bb a h�tt�rbe h�z�dtak.
- El�g ijeszt�, mikor d�h�s! – �llap�totta meg Miroku.
Sango s�hajtva b�lintott.

*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*

InuYasha partra seg�tette a l�nyokat, majd Kagome kiter�tette a t�rk�pet.
- K�r�lbel�l innen egy m�rf�ldre, nyugatra kezd�dik innen az �t, ahol a csontok mutatj�k az utat.
- Remek – remegett meg Sango. – Olvastam a k�nyveket, sejtem mire sz�m�thatunk: mindenfel� kincss�v�r kal�zok oszladoz� holttestei fognak heverni, meg egy�b gusztustalans�gok, a csapd�kr�l nem is besz�lve!
- Ez az! J� kis m�k�nak �g�rkezik! – InuYasha a reszket� l�nyra vigyorgott �s felnevetett. Sango fels�hajtott, majd Kagom�ra tekintett.
- Tal�n m�gis a haj�n kellene maradnunk.
Kagome is hasonl�k�pp r�m�lt volt, de pr�b�lta b�tornak tettetni mag�t.
- Gyer�nk, Sango-chan… hov� t�nt a… kalandv�gyad?
- Ez az �n feles�gem! – mosolyodott el a hanyou, mik�zben felkapott egy csomagot.
- Igen… - Kagome k�tkedve n�zett f�rj�re – persze… ez vagyok �n… nagyon is b�tor vagyok…
InuYasha a l�nyhoz l�pkedett, �s finoman megp�ccintette kedvese orr�t.
- Kagome, te vagy a legb�trabb ember, akit ismerek. Vagy a legb�trabb… vagy a legnagyobb bolond, aki b�tran szembe mert sz�llni velem! Mer�sz vagy! Legy�l az a n�, akivel el�sz�r tal�lkoztam, �s akit megismertem!
- Tudod, igazad van – vidult fel a l�ny arca.
- M�g sz�p, mikor nem? – magabiztosan pillantott Kagom�ra.
- Igen… tal�n t�ls�gosan is elk�nyeztettelek �s t�l finoman b�ntam veled mostan�ban…
- V�rj egy percet… ez nem… �n nem �gy gondoltam!
Kagome k�zelebb hajolt a hanyouhoz, kikapta a fi� karjaib�l a zs�kot �s �tdobta a saj�t v�lla felett. InuYasha leesett �llal b�mult az els�t�l� l�ny ut�n.
- Ego! Mina! – ki�ltott Kagome.
- El�gg� �llhatatos, nemde? – s�gta a kapit�nynak Paul.
- Gyer�nk, fi�k! – InuYasha fels�hajtott, �s p�r ugr�ssal feles�ge mellett termett. – Tudod, �n vagyok a kapit�ny. Ez�rt nekem k�ne parancsokat osztogatnom, nem gondolod?
- Er�s n� vagyok. Senkinek sem hagyom, hogy al�becs�lj�n engem. M�g neked sem.
- F�lsz… - tekintett el�re InuYasha.
- �n nem f�lek! – fakadt ki a l�ny.
- F�lsz… �s ez�rt tetteted magad olyan er�snek….
Kagome k�v�ncsian pillantott a hanyoura, aki r�szben mag�nak is sz�nta az el�z� szavakat.
- Nem f�lek, megtagadom, hogy az…
A k�vetkez� pillanatban Kagome r�m�lten felsikoltott, mikor egy moszkit� t�l k�zel rep�lt hozz�, �s InuYasha karjaiba vetette mag�t.
- Nem f�lsz, mi? – nevetett fel a kapit�ny.
- Fogd be! – meredt r� d�h�sen a l�ny. A hanyou elmosolyodott, Kagome pedig tov�bb folytatta �tj�t. – Menj�nk…
InuYasha fejcs�v�lva indult ut�na. Ekkor �szrevette, hogy feles�ge �d�z csat�t v�v a h�t�n l�v� s�lyos csomaggal.
- Add csak ide… - a kapit�ny megpr�b�lta elvenni a l�ny terh�t, de Kagome ler�zta �t.
- Nem! Meg tudok vele birk�z…
- Gyer�nk m�r, Kagome! – InuYasha ism�t megragadta a zs�kot. – Meg fogsz s�r�lni…
- Ha nem engeded el… H�!
- Add m�r ide!
Kiss� h�tr�bb a t�bbiek �rtetlen�l b�multak a k�t fiatalra.
- Mintha csak egyre t�bb f�t rakn�l a t�zre… - s�hajtott Sango.
Mindenki egyet�rt�en b�lintott.

*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*

A nap egyre magasabban j�rt, a leveg� pedig egyre ink�bb felmelegedett �s p�r�val tel�t�d�tt. Hirtelen Sango megbotlott valamiben.
- Sango-chan! – hallatszott Kagome agoodalmas ki�lt�sa. – Daijobu?
- Hai… Ita…
InuYasha v�gigp�szt�zta a f�ldet azt a valamit kutatva, amiben a l�ny megbotlott.
- Ez a csontv�z… - suttogta a hanyou.
Shippou sik�tva felugrott Kagome v�ll�ra. A kapit�ny les�p�rte a homokot a maradv�nyokr�l, amik kelet fel� mutattak. Kagome ek�zben felseg�tette Sangot.
- Induljunk… - InuYasha a dzsungel ir�ny�ba meredt.
- De kapit�ny, arra nincs is �t.
- �lljatok h�tr�bb – a hanyou el�r�ntotta a Tetsusaig�t. – KAZE NO KIZU!
A f�k recsegve foszlottak szinte semmiv�. A kapit�ny eltette kardj�t �s �nel�g�lten vigyorgott.
- L�tod? Ott az �t!
- Akkor mehet�nk is… s�hajtott megk�nnyebb�lten Kagome.
A l�ny csatlakozott f�rj�hez �s mindannyian bel�ptek az erd�be. A f�k rendk�v�l s�r�n n�ttek, szinte �jszakai s�t�ts�g uralkodott, de legal�bb sokkal h�v�sebb volt, mint a parton.
- Szerinted mikor tal�lunk r� a k�vetkez� nyomra? – k�rdezte Sango.
- Mondjuk most – InuYasha megtorpant. – N�zz�tek!
El�tt�k egy t�bla tornyosult, mely k�t ir�nyba mutatott. Kagome megvizsg�lta a rajtuk l�v� bet�ket, amik legink�bb a Kanjikra hasonl�tottak.
- Hatalmas szerencs�nek tekinthetj�k, hogy jap�n vagyok, nem? – k�rdezte a l�ny.
- Ak�rcsak �n! – vettette fel Miroku, Shippou, Sango �s InuYasha.
- De csak Sango �s �n tudjuk elolvasni, sz�val, hagy n�zzem kicsit k�zelebbr�l…
- Keh! – InuYasha karba tett k�zzel n�zett feles�g�re. Kagome r�mosolygott, majd lehajolva olvasni kezdte a jeleket. Sangonak �s a hanyounak felt�nt, ahogy Miroku szemeivel moh�n vizslatta a t�bl�n�l �gyk�d� l�nyt. InuYasha megvet�en felmordult, m�g Sango egy kisebb oldalba k�ny�kl�ssel jutalmazta az els� tiszt igyekezet�t. A matr�zok vid�man felnevettek a kis jelenet l�tt�n.
A t�bl�n szerepl� karakterek ismer�sek voltak Kagom�nak, m�g az iskol�ban tanulta �ket. Volt, amelyik 11 von�sb�l �llt, ez�rt a l�nynak kis id�be telt el�venni eml�keit.
- „Vigy�zzatok, melyik utat v�lasztj�tok. Az egyik a biztos hal�lba vezet, de ezt csak akkor tudj�tok meg, mikor m�r t�l k�s� a vissza�tra. Mindk�t �t a kincshez vezet, �m az egyik biztons�gosabb a m�sikn�l… b�r m�g ez sem garant�lja, hogy t�l�litek…”
- Keh! Ezek csak elr�m�t� c�lzat�ak! Senki nem t�lten� azzal az idej�t, hogy mindk�t utat csapd�kkal rakja tele! – mindenki a kapit�nyra n�zett. – Jaj, ne mondj�tok m�r, hogy ezt ti elhiszitek! Am�gy meg senkit sem k�nyszer�tek. Vagy visszafordultok, vagy nem!
- Akkor… m�gis melyik utat v�lasszuk, kapit�ny?
InuYasha zavartan meredt a k�t �sv�nyre. Kagome felkacagott, mikor f�rje a f�ldre vetette mag�t �s szimatolni kezdett.
- Uram, a kal�zok szaga val�sz�n�leg m�r r�g elt�nt… - vetette fel Paul.
- M�r �n is tudom, ostoba! – csattant fel a hanyou.
- �hm… Hanyou, kedves, mi az ott lent? – Kagome �szrevett valamit a f�ld�n.
- Mi? Hol lent?
A l�ny a narancss�rg�s, f�nyes valamire mutatott. InuYasha tan�cstalanul vizslatta az „iz�t”. Hirtelen k�n �s t�z b�z�t �rezte meg.
- L�va… Az nem egy hegy, hanem egy szunnyad� vulk�n!
- Egyre csak jobb �s jobb lesz! – „�rvendezett” Sango.
- Mi�rt, t�n m�sk�nt gondolod? – vigyorgott ism�t magabiztosan InuYasha, de Kagome a k�ny�k�vel jobb bel�t�sra t�r�tette. – A�!
Shippou felm�szott az egyik f�ra, hogy jobban bel�thassa a szigetet.
- Mit l�tsz onnan, Shippou? – ki�ltotta Miroku.
- T�l sok a fa ahhoz, hogy j�l l�thassam az utakat, de mindegyik keresztez egy l�vafolyamot.
Kagome idegesen n�zett InuYash�ra, �s beharapta als� ajk�t.
- Minden rendben lesz, szerelmem – a hanyou szeretetteljesen �tkarolta kedves�t.
- T�nyleg? – k�rdezte mosolyogva a l�ny. A fi� b�lintott. Kagome k�vette p�ld�j�t �s kibontakozott az �lel�sb�l. T�rsai tan�cstalanul n�zt�k, amint elindult a bal oldali �sv�nyen.
- �hm, m�gis mit csin�lsz? – InuYasha sem tudta mire v�lni Kagome viselked�s�t.
- Nos, mint mondtad, minden rendben lesz, azonk�v�l egyik �tvonal sem lehetetlen, csak vesz�lyes. B�tor leszek!
- De kedvesem, ez nem b�tors�g, hanem �r�lts�g!
Kagome meg�llt �s h�trafordult.
- N�zd csak, ki besz�l!
- Keh! – a hanyou ism�t t�ntet�en keresztezte karjait. A l�ny mag�ban mosolyogva ment tov�bb. Ekkor egy kis sz�rcsom� haladt el InuYasha bok�i mellett.
- Hova is sietn�l ennyire? – a kapit�ny fark�n�l fogva a leveg�be emelte a r�kad�mont.
- K�vetem Kagom�t!
Hamarosan Sango is elment a hanyou mellett.
- Chotto! Sango!
InuYasha tehetetlen�l n�zte, amint a k�t l�ny meg�ll�thatatlanul cs�rtet felfel� az �sv�nyen. Nagyot s�hajtva ut�nuk indult, de nem hallotta, hogy b�rki is k�vetn� �ket.
- Mire v�rtok m�g? – fordult h�tra.
A matr�zok idegesen �sszen�ztek, majd �k is a bal oldali �tra l�ptek. Kagome alig hitte el, hogy ezt tette az im�nt! Az �ltala kiv�lasztott �sv�ny tal�n a biztos hal�lba vezeti mindannyijukat. Hirtelen �szrevette, hogy InuYasha imm�r mellette l�pked.
- Sajn�lom… - Kagome zavartan felnevetett. – Val�sz�n�leg megint megsebeztem a b�szkes�gedet.
- Nagyon �gy t�nik…
Kagome bocs�natk�r�sre nyitotta sz�j�t, de a hanyou bel�fojtotta a sz�t.
- De ez m�r am�gy sem nagyon sz�m�t. Megmutattad nekem. Azonk�v�l… - a kapit�ny a l�nyra n�zett �s r�mosolygott – M�shogy el sem tudn�lak k�pzelni.
Felemelte k�ny�k�t, a l�ny pedig bel�karolt. T�rt�nj�k b�rmi, �k mindig egy�tt lesznek.


V�GE AZ ELS� R�SZNEK

*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*

Nos… megk�rn�k mindenkit, hogy ne k�vezzetek hal�lra! Azt rem�ltem, (�s Sailor X is nagyon �g�rgette a folytat�st), hogy mire ide �rek, addigra elkezdi felrakni a 2. r�szt (amib�l elvileg m�r van neki p�r fejezet…). K�rem mindenki eln�z�s�t, hamarosan ism�t �rok Cherie-nek (az alkot� val�di neve), hogy m�gis mi a helyzet. B�r nemr�g nagyon r�m ijesztett. �, most tudtam meg, hogy p�nikrohama volt, meg v�rusos lett a g�pe, plusz eff�le „j�pofas�gok” (akit �rdekel, itt a „napl�ja”: www.sailorx.deviantart.com).
Am�gy itt egy k�p Cherie-r�l: http://profile.myspace.com/index.cfm?fuseaction=user.viewprofile&friendid=19181684

T�nyleg bocsi, igyekszem int�zkedni az el�rehalad�s �rdek�ben. Am�gy rem�lem, eddig tetszett a fanfic ^^’.