Ek�zben Miroku�k h�za el�tt:

-         „Bemegyek.” – gondolta mag�ban Kagome, majd bel�pett Sangohoz – Szia!

-         Kagome? Jajj de �r�l�k neked!

-         �n is neked, mi �js�g?

-         Semmi k�l�n�s. L�tom, megsz�letett a gyereked.

-         Igen, r�b�ztam �ket Mirokura.

-         �ket?

-         Igen. Ja, neked nem is mondtam, ikrek.

-         T�nyleg?

-         Igen, gyere �t, megmutatom �ket.

-         Ok. – mondta Sango, majd fel�llt, �s �tmentek a fi�khoz. Inuyasha megmutatta, hogy hol vannak a kicsik, majd Mirokuval egy�tt kimentek a h�zb�l.

-         Att�l tartok, nekem kell kipakolnom.

-         Seg�tek.

-         K�szi, itt is vannak.

-         De �desek!

-         A l�ny Madison, a fi�, pedig Hito.

-         Aha.

-         Kivegyem az egyiket?

-         Majd k�s�bb, addig had aludjanak.

-         J�. Gyere, pakoljunk ki!

-         Megyek.

-         Mi�ta vagy terhes?

-         �t h�napja.

-         Huhh, akkor m�r a v�ge fel� j�rsz.

-         Tudom.

-         Miroku mit sz�lt hozz�?

-         Nagyon �r�lt. T�ls�gosan is.

-         Hi- hi- hi.

-         Min nevetsz?

-         Mit �rtesz az alatt, hogy t�ls�gosan is?

-         Hagyjuk.

-         SANGO!

-         Nem mondom meg.

-         L�gyszi…

-         V�gigrohant az eg�sz falun, mik�zben azt ord�totta, hogy „Sango gyereket v�r nekem!”

-         Huhh.

-         Ne nevess!

-         K�s�! – mondta Kagome, mik�zben a r�h�g�st�l majdnem megfulladt.

-         M�skor nem mondok el semmit.

-         Jajj, nem kell �gy megs�rt�dni! – mondta Kagome, mikor babas�r�st hallott – Ilyen nincs!

-         Seg�tsek?

-         Ha mind a ketten s�rnak, akkor igen. INUYASHA!

-         Sz�lt�l?

-         Fejezd be a kipakol�st, �n addig megyek a kicsikhez.

-         J�.

-         Jajj Sango, szerintem seg�tened kell. Mind a ketten s�rnak.

-         Ok, add ide az egyiket.

-         Tess�k, gyere a konyh�ba, szerintem hoztam nekik ennival�t.

-         J�, megyek, nagyon cuki, az lenne a legjobb, ha nem a f�lembe s�rna.

-         �rtelek, de m�g kicsi, �s nem tudja, hogy mit csin�l.

-         Tudom, de j�l b�rja t�d�vel.

-         Ak�rcsak az anyja. – sz�lt bele Inuyasha a besz�lget�sbe.

-         Inuyasha, ne k�t�zk�dj!

-         J�- j�.

-         Inuyasha, seg�ts, Shippo Kiarat, kergeti.

-         �gyse �ri utol, nekem meg pakolnom kell.

-         ���… mostm�r engem kerget. SEG�TS�G!

-         Miroku, tudsz futni, nem?

-         Inuyasha seg�ts m�r Mirokunak!

-         De…

-         Semmi de! - hanyou kedvtelen�l felkapta a kis r�kad�mont, �s j�l fejbev�gta.

-Au, ezt meg mi�rt kaptam Inuyasha?

-Mi�rt kezdesz ki a nagyobbakkal, �gyis tudod, hogy te h�zod a r�videbbet – mondta Kagome, mik�zben pr�b�lt�k nyugtatgatni Sangoval az ikreket.

-Bocs�nat, de mindig engem b�ntotok, mert �n vagyok a legkisebb.

-Ugyan, Shippo, ez nem igaz, nagyon szeret�nk t�ged, �s most m�r nem te vagy a legkisebb, hanem az ikrek, �s p�r h�nap m�lva Sango kisbab�ja lesz a picur. - Shippo lehajtott fejjel elkullogott. Sango �s Kagome elbab�ztak egy ideig, majd �tadt�k �ket a fi�knak.

-Miroku, jobb lesz, ha megtanulod, hogy kell a bab�kkal b�nni. – mondta Sango. A l�nyok neki�lltak f�zni.

-Sango, pihenj csak le, nehogy meger�ltesd magad.

-Jaj Kagome, ez nem f�raszt el �gy, mint az a tudat, hogy lassan m�r akkora lesz a hasam, mint egy h�z.

Kagome csak mosolygott, hisz � is pont ilyeneket gondolt, mikor az ikreket v�rta. Finom instant t�szt�t k�sz�tettek, aminek Inuyasha nagyon �r�lt. Am�g a t�bbiek ettek, elvitte megetetni a piciket. Mire vissza�rt, m�r mindenki elment, csak Inuyasha �lt ott egyed�l.

-Inuyasha, te meg mit keresel itt? Egyed�l?

-T�ged v�rtalak, meg az ikreket. Sokat ettek?

-Igen. Nagyon szeretnek enni. Megfogn�d �ket, egy picit, �n is eszek valamit.

-Persze. Kagome, �pp azon gondolkoztam, hogy mi lesz, ha Naraku tudom�st szerez r�luk.

-Arra jobb, ha nem is gondolunk, biztos megpr�b�ln� elvenni t�l�nk, �s a maga oldal�ra �ll�tani, vagy meg�lni �ket. – a l�ny arc�n egy k�nnycsepp g�rd�lt le.

-Ne agg�dj, nem engedem, sem t�ged, sem �ket nem b�nthat. Kagome v�gzett az eb�ddel, elmosogatott, majd elmentek s�t�lni Inuyash�val, Hitoval, �s Madisonnal, az ut�bbi kett� persze csak Kagome �s Inuyasha kez�ben. Mindenki nagyon boldog volt, nem is sejtve, hogy hamarosan nagy vesz�llyel tal�lj�k szembe magukat. Naraku �pp a kunyh�j�ban �ld�g�lt, mikor Kann�t l�tta k�zeledni.

-Naraku nagy�r! Ezt n�zd! Az a korcs �s a bar�tn�je, k�t kis ny�las k�ly�kkel s�t�lgat.

-Ezek vajon kik? Csak nem az � gyerek�k? De h�t, mikor? M�rt nem tudtam r�la? – d�h�ng�tt Naraku.

-Biztos a haland� l�ny vil�g�ban voltak.

-J�l van Kanna, elmehetsz, de a t�kr�det hagyd itt, k�rlek, �s h�vd ide Kagur�t. A sz�lboszork�ny azonnal ott termett.

-H�vt�l, Nagy�r?

-Igen, ezt n�zd, k�t �jabb korcs. Int�zkedj