Sango �s Miroku is t�gra ny�lt szemekkel n�zt�k az esem�nyeket.

A k�t fiatal ajka egym�shoz �rt, hatalmas, forr� �s szenved�lyes cs�k k�vetkezett. Perceken kereszt�l cs�kolt�k egym�st, majd mintha vill�m �t�tt volna bel�j�k, abbahagyt�k. K�rben�ztek, majd ism�t egym�sra. Mind a ketten olyan v�r�sek voltak, mint Inuyasha kimon�ja. Kagome kim�szott a hanyou al�l. Nagyon zavarban voltak, meg se mertek sz�lalni. Ellenben az ikrek, rep�lni tudtak volna a boldogs�gt�l, ha nem kellett volna lefogniuk Naomit, mivel oda akart menni sz�leikhez.

-Naomi, nem szabad, nem l�tod, mennyire zavarban vannak? - Le�ltek a gyerekek, �s elkezdtek besz�lgetni sz�leikr�l. Miroku �s Sango �gy tettek, mintha nem is l�tt�k volna az eg�szet. Inuyasha �s Kagome, pedig tov�bbra is egym�st b�mult�k.

-Kagome, �n… ugye nem haragszol, ami�rt megcs�koltalak.

-Dehogy, hisz �n is akartam ezt a cs�kot, �s nagyon �lveztem, csak kicsit zavarba j�ttem, mikor l�ttam, hogy mindenki minket b�mul. De mi�rt cs�kolt�l meg?

-Az�rt mert, szeretlek – mondta ki Inuyasha nagy nehezen.

-�n is szeretlek Inuyasha, de mi lesz Kikyoval?

-         Mi lenne? Nem �t szeretem. �s, am�gy se volt vele k�l�n�sebb kapcsolatom. – mikor Inuyasha besz�de k�zben Kagome fel� fordult, �szre kellett vennie, hogy a l�ny a hegyet f�rk�szi. – Mi a baj Kagome?

-         Ott van valaki. – mutatott a hegyre. Inuyasha beleszimatolt a leveg�be.

-         Kikyo. – mondta nyugodt hangon.

-         Oh. Most mondd meg, ha �t szereted, �s akkor �n elmegyek, a vil�gomba.

-         Ha nem �t szeretem, mit kell csin�lnom?

-         Mondd el neki, mert el�g ideges�t� lenne, ha m�st hinne…

-         Te is j�ssz?

-         Persze, de csak, ha nem baj.

-         Nem, dehogy baj, s�t jobb is �gy, menj�nk. – Kagome felugrott Inuyasha h�t�ra, ki p�r ugr�ssal a papn� el�tt termett.

-         Mit akarsz Inuyasha? Nem t�n velem j�nni a pokolba.

-         Eszem �g�ban sincs. Az�rt j�ttem, hogy elmondjam, nem �rzek ir�ntad semmit, �s Kagom�t szeretem.

-         Haha! – nevetett d�h�sen Kikyo- ne nevettess Inuyasha! M�g hogy te, meg ez a fruska. Biztos vagy benne, hogy �gy d�ntesz?

-         Igen. Nem tudom, mi olyan furcsa ezen.  Kagom�t szeretem, �s te sem v�ltoztathatsz az �rz�seimen.

-         Ezt m�g megb�nod, ugye tudod, ezzel a kisl�nnyal egy�tt. De Inuyasha, eddig csak azt hajtogattad, hogy Kagom�t szereted. �s mit �rzel ir�ntam? M�r nem szeretsz?

-         H�t… �n, az az igazs�g, hogy… - Inuyasha akadozva besz�lt, el�gg� zavarban volt. Ezt Kagome is �szrevette, ez�rt kiseg�tette.

-         Kikyo, hidd el, nem olyan k�nny� elfelejteni egy olyan valakit, aki hossz� id�n kereszt�l k�zel �llt a sz�v�nkh�z. Inuyash�nak id� kell, hogy v�gleg elfelejtsen, �n adok neki id�t, amennyit csak szeretne.

-         Kagome… - mondta Inuyasha szinte meghat�dva – k�sz�n�m.

-         Ugyan, ez a legkevesebb, szeretlek – majd megcs�kolta szerelm�t. A hanyou visszacs�kolt, �s �t�lelte a l�nyt. Kikyo ett�l nagyon d�h�s lett, �gy l�tta j�nak, ha most elt�nik egy id�re. Az ifj� szerelmes p�r, pedig visszat�rt bar�taihoz. Naomi Kagome nyak�ba ugrott, �s a f�l�be s�gta:

-         Gratul�lok, sz�p p�r vagytok egy�tt.

-         K�szi – v�laszolt a l�ny, �s kicsit elpirult. Ekkor �rkeztek meg az ikrek

-         Jaj, ne haragudj Kagome, ugye nem viselkedett illetlen�l Naomi.

-         Dehogy is! Nagyon kedves kisl�ny, soha nem viselkedett m�g illetlen�l.

-         Akkor te t�nyleg nem ismered – mondta Hito.

-         Na, gyertek, hagyjuk az ifj� p�rt – nevetett Medi. Kagome erre m�r t�nyleg r�k v�r�s lett.

-         Kagome, na, mes�lj, mi volt? - k�rdezte Sango.

-         H�t, megbesz�lt�k Kikyoval a dolgokat, �s elment. Rem�lem most m�r rendben lesz minden.

-         Kikyo elint�zve, de mi lesz Koug�val? � tudja m�r? – faggat�zott tov�bb a szellemirt� l�ny.

-         � m�g nem, de az legyen a legkevesebb. Nem �rzek semmit Kouga ir�nt, �gy nem lesz olyan neh�z megmondani neki.

-         De � harcolni fog �rted.

-         Inuyasha ellen es�lye sincs.

-         Ez azt jelenti, hogy hagyn�d, hogy Inuyasha v�gezzen vele?

-         H�t… azt az�rt nem.

-         Na, l�tod, emiatt Inuyasha megint ki fog akadni, Kouga pedig azt fogja hinni, hogy m�g mindig szereted.

-         Igazad lehet. Ezen m�g gondolkoznom kell, rem�lem, mostan�ban nem tal�lkozunk Koug�val – mondta cs�ggedten Kagome.

-         H�t, igen. �gy t�nyleg k�nnyebb lenne neked is.

Azonban ebben a percben megjelent Kouga.

-         Szia Kagome, dr�ga asszonyom.

-         Jaj, te itt? – mondta Kagome ijedten.

-         Na j�, akkor �n magatokra hagylak titeket – mosolygott Sango.

-         �gy l�tom, nem �r�lsz nekem Kagome.

-         H�t…, van valami, amit m�g nem tudsz.

-         Mit? Csak nem gyereket v�rsz t�lem?

-         Gyerek, t�led?! �! Isten ments’!

-         H�t, akkor mi van?

-         �n Inuyash�t szeretem, nem t�ged…

-         Tess�k? Azt a kutyaf�l� d�g�t?

-         M�r eln�z�st, de nem d�g.

-         Akkor korcs.

-         Kouga…

-         Hogy teheted ezt velem? – idegeskedett Kouga, mikor Kagome nyugtat�ul lekevert neki egyet. A fi� nyomban befogta.

-         Most, ha megbocs�tasz, menn�k, na bye. – ezzel Kagome elment. Nagy k� esett le a sz�v�r�l, hogy ezeket kimondta, s ezt a t�bbiek is �szrevett�k.

-         Sz�p volt Kagome – dics�rte meg Miroku.

-         �r�l�k Kagome, hogy v�gre �sszeszedted magad, �s megmondtad neki, mi a helyzet. Ugye ezek ut�n m�r meg�lhetem – tette fel rem�nykedve a k�rd�st Inu.

-         FEKSZIK – ezzel azonban felh�zta a l�nyt, hisz Kagome senki hal�l�t sem szeretn�.

-         Bocsi, bocsi, elfelejtettem, milyen j� sz�ved van.

-         K�szi – mosolyogva odal�pett a fi�hoz, �s felseg�tette – de t�bbet ilyent nem akarok hallani. Senki nem hal meg, kiv�ve Narakut �s a gonosz d�monokat.

-         Rendben – mondta, majd megcs�kolta szerelm�t. Este, mikor m�r mindenki aludt, Kagome felriadt, �s valaki nem volt ott: Inuyasha. Gyorsan a keres�s�re indult, s a fi�ra a t� partj�n tal�lt r�. Alig hitt a szem�nek, mikor megl�tta, hogy Inuyasha ember, de mikor feln�zett az �gre, megnyugodott, l�tta, csak m�gsem, hogy nincs hold. Nyugodtan odas�t�lt, majd le�lt bar�tja mell�.

-         J�l elk�borolt�l. – a fi� ijedt�ben arr�bb ugrott.

-         Te, itt? Ja, csak nem volt kedvem maradni, tudod, hogy ma ember vagyok… tudod.

-         Persze, de sz�lhatt�l volna.

-         Legk�zelebb sz�lok. – a l�ny megfordult, �s indulni k�sz�lt, de Inuyasha megfogta a kez�t, �s mag�hoz h�zta. – musz�j menned?

-         Maradhatok… - r�ntotta meg a v�ll�t a l�ny, majd m�lyen Inuyasha szem�be n�zett. Az arcuk mintha k�t m�gnes lenne k�zeledett egym�shoz, majd elcsattant egy cs�k. A cs�kot nem hagyt�k abba, majd Inuyasha lefektette Kagom�t a f�ldre, s ott levetk�ztette. A l�ny is �gy tett szerelm�vel, majd v�g�l megt�rt�nt, amire mind ketten v�rtak. Amikor „v�geztek” Inuyasha felkapta Kagom�t, �s belerohant vele a t�ba, hol �r�kig �ltek a t�voli szigeten, csak �k ketten, egyed�l. �jf�lt�jt �sztak vissza, felkapt�k ruh�ikat, majd a nagy fa alatt aludtak el egym�s karjaiban. Eg�sz �jszaka �des �lmok k�zt lebegtek a fellegekben. Az �lmaikban �jra �s �jra �t�lt�k az esti �lm�ny�ket. Reggel boldogan �s kipihenten �bredtek.

-         J� reggelt szerelmemJ

-         J� reggelt Inuyasha, hogy aludt�l?

-         Remek�l. H�la neked, �s a tegnap est�nek.

-         Ideje lenne visszamenn�nk, nem gondolod?

-         Igazad van. Biztos agg�dnak m�r – mondta Inuyasha, �s elindultak a t�borhely fel�. Miroku �s Sango m�r t�nyleg agg�dtak, hisz tudt�k, hogy az �jjel Inuyasha ember volt.

-         Ti meg hol voltatok? Hal�lra agg�dtuk magunkat miattatok- f�rmedt r�juk Sango

-         Ne haragudjatok, csak… h�t, sz�val Inuyasha ember volt az �jjel.

-         Ezt tudjuk, de mi�rt t�ntetek �gy el?

-         Jaj, Sango, mondtam, hogy nem kellett volna agg�dni �rt�k. N�zz r�juk, milyen boldog �jszak�t t�lthettek egy�tt – mondta vigyorogva Miroku, ami�rt a jutalma egy hatalmas �t�s lett a szellemirt� l�nyt�l. Inuyasha �s Kagome teljesen belepirultak ebbe a kijelent�sbe.